Házból otthon-projekt indul!
A Házból otthon kategóriára kattintva találjátok majd azokat a bejegyzéseket, melyekben az otthoni permanens lakberendezési ötleteimről és azok időnkénti megvalósulásáról írok, hol lakberendezőként, hol a kínálat-ár-egyediség háromszögéből kitörni vágyó DIY-bloggerként.
Indíthatnék onnan, hogy már az óvodában is ház volt a jelem… (és tényleg!), de inkább azzal kezdem, hogy bemutatom a történet alapjául szolgáló házat. Pont 8 éve, amikor egy 3 és fél éves + egy másfél hónapos gyerekkel házat keresni indultunk, már két önálló lakásfelújítás volt a hátunk mögött. A gyermekekre való tekintettel a bevált recepthez képest most csak egy „kissé lepukkant” házat kerestünk, amit aztán a saját igényeink szerint felújítunk. Hamar megtaláltuk a nekünk valót, egy az 1960-es években épült, 85 m2 alapterületű, hátsókertes, sátortetős ház mellett döntöttünk. Ezzel kezdetét vette a mi never ending storynk… aki vágta már hasonlóba a fejszéjét, tudja miről beszélek!
Nyilvánvaló volt, hogy idővel kevés lesz a hely, de úgy terveztük, amíg kicsik a gyerekek, legyen mindenki szépen egy kupacban – ez mondjuk meg is volt, nappal és éjjel -, aztán majd idővel nekivágunk a fölfelé terjeszkedésnek, ha az igény mellett pénz is lesz rá.
A ház alaprajza a 8 évvel ezelőtti felújítás előtt és után
Némi alaprajzi módosítás, fűtéskorszerűsítés, betonozás, új burkolatok, festés, mázolás ráfért a házra. Ezen pofonegyszerű kijelentés mögött 3 hónapos keserves időszak értendő… nem mindig mentek simán a dolgok és egyik kezemben kisbabával, másikban a dackorszakát élő „naggyal” nem igazán tudtam figyelemmel kísérni az eseményeket. A beköltözés után a kartondobozok hosszú időre meghitt berendezési tárgyainkká váltak, mivel az előző lakásból hozott bútoraink kevésnek bizonyultak, újak meg egyelőre nem voltak.
Bútorokkal berendezve
A gyerekszoba szűkössége és a tető állapota miatt számítani lehetett egy pár év múlva esedékes tetőtéri bővítésre. De nem volt sürgős, innentől még 5 évig jól elvoltak a gyerekek a közös szobájukban. Annyira nem siettük el a dolgot, hogy a tervezés 1,5 évig tartott. A födém és a faszerkezet gyengeségei miatt egy formájában is új szerkezet körvonalazódott: ha már úgyis le kell kapni a teljes tetőt, akkor a sátor-forma helyére épüljön nyeregtető, így sokkal nagyobb hasznos alapterületet kapunk.
Építkezés vagy falmozgatással is járó felújítás esetén első lépésként jó ha végiggondoljuk a családunk életvitelét, szokásait, hobbikat, az 5-10(-15) éven belül bekövetkező, előrelátható változásokat. Meglévő és leendő bútoraink helyigényét vegyük figyelembe a falak méretezésekor, nehogy költözéskor derüljön ki, hogy a nagymamától kapott kedvenc szekrényünk 2 centi híján nem fér el. Mérjük fel cuccaink mennyiségét és a lakás tárolókapacitását legalább 30%-kal méretezzük felül, kisgyerekek esetén többel, így pár év múlva is rendezett lesz otthonunk.
Az első változatnál az alsó szint viszonylag nagy halljából, a régi padlásfeljáró helyén indult volna a tetőtérbe vezető lépcső, a konyha falára támaszkodva. A statikus, az építész és a leendő kivitelező egyöntetűen tartófalként tartották számon ezt a falat. Szerencsére még időben kiderült, hogy nem így van, ezért a lépcsőt máshová kellett helyezni. Két lehetőség volt: a nappaliba vagy az előszobába, mi az utóbbit választottuk.
Az alakuló tetőtéri terv
A fenti helyiségek tervezésekor figyelembe vettük a tárolási szempontokat, a leendő bútorok méretét, a tetőszerkezet egyes elemeit, a csövek elhelyezését. Nem voltam kibékülve azzal a koncepcióval, hogy a „a fürdőt a fürdő fölé kell tenni”, és hogy a fentről jövő szennyvízcső bekötése miatt verjük szét a pár évvel azelőtt felújított fürdőszobát (amivel egyébként a mai napig teljesen elégedett vagyok… néha ez is előfordul 🙂 ), majd nem kis költségek árán hozzuk rendbe. Szerencsére a tervező némi hümmögés után nem tartotta elvetéltnek az ötletemet, hogy helyezzük a fürdőszobát a konyha fölé, így a csöveket felhozhatjuk a kamra falán (innen indulnak a vízvezetékek a konyhába is), majd egy szimpla vakolással helyreállítható a rombolás. A tervmódosítás másik – nem mellékes – hozománya egy külön WC-helyiség lett!
Végleges tetőtéri alaprajz
A tetőt csak minimálisan emeltük meg, mert nem volt szükségünk további négyzetméterekre, a felső szint így 57 m2 hasznos alapterületű lett (persze ki tudjuk használni a 190 cm alatti tereket is). Az utcára néző gyerekszobák kiugró dobozba épített ablakokat kaptak, hogy könnyebben berendezhetőek legyenek. A tető kert felőli síkja alatt kapott helyet a szülői hálónk, melynek ugyan kicsi az alapterülete, viszont gardróbszoba kapcsolódik hozzá, így minden kényelmesen elfér.
Látványterv
Kialakult a végleges alaprajz, majd röpke 2 hónap engedélyekre várakozás után elkezdődhetett a munka.
Az építkezés viszontagságait nem ecsetelném, legyen annyi itt, hogy két etapban zajlott: először októbertől decemberig a bontás, födémerősítés, végül a külső falak és a tető felépítése, majd márciustól júniusig a belső munkálatok: födém kiszedése az előszobában, fűtési rendszer bővítése, falak és mennyezet felhúzása, villanyszerelés, ajtók, padló, festés, lépcsőépítés.
A munkálatok alatt végig bent laktunk, a munkákat az építtetői oldalról én felügyeltem, még szerencse, hogy jól bírom az ilyesmit 🙂 . A fürdőszoba 1,5 év rápihenés után, idén készült el. Aki követi a facebook-oldalunkat, tudja, hogy épp a végső simításokat végzem rajta.
Itt érünk el a történetben ahhoz a ponthoz, ahol végre a jövőbeli tervekről is beszélhetek. A felköltözéskor a fenti szobákat elég puritán módon rendeztük be, ezért ezekben a helyiségekben a lakberendezés izgalmas része még csak most következik. Az alsó szinten pedig az elmúlt évek történései után szükség lesz némi frissítésre.
A következő bejegyzésemben a frissen elkészült fürdőszobáról lesz szó.
Ha szereted a házfelújításról szóló történeteket, akkor kattints a facebook-oldalunkra is, ahol mindig híreket kaphatsz az aktuális újdonságokról!
Pingback: Indigo Design Műhely | Házból otthon-projekt : a fürdőszoba tervezése
BobbuBrowne
Hello! Cool post, amazing!!!
Kulcsár Gabriella
Thanks a lot!